A modern világ egyik közlekedési eszköze a repülő. Van olyan ország, ahol e nélkül nemigen lehet létezni. Van olyan munkakör, ahol rövid idő alatt, távoli városokba kell eljutni, a munkaköri leírás szerint, gyakran és sokat kell repülni, na és sokan szeretnének világot látni, egzotikus helyeken nyaralni, amihez szintén repülni kell, azaz kellene.

Kellene, ha nem rettegnének a repüléstől. Ha nem szenvednének a repülésfóbiától.

Egy amerikai kutatás szerint, az utasok mintegy 80 %-a szorong a beszállás folyamán, a lakosság 10%-a szenved repülésfóbiában, és 20%-a hajlandó repülni, de csak félelem, szorongás mellett. Az idegeskedés mértéke megmutatkozik a felszállás során rendelt italok számában is. A légitársaságok gyakran segítséget kínálnak fóbiásoknak, pl. a British Airways és az Aviatours Ltd. közösen egynapos "bátorító tanfolyamot" tart két pilóta és két pszichológus vezetésével. Ebbe egy rövid repülés is beletartozik.

Aki viszont igazi fóbiás, az nem is képes repülni ill. a repülés alatt komoly szorongásos rosszullétei vannak. A félelem felléphet anélkül is , hogy a személy valaha repült volna. Gyakori, hogy a normális repülési izgalom egy kellemetlen repülési élmény kapcsán szinte a rettegésig fokozódik. Gyakran egy-egy rosszul sikerült fel-vagy leszállás váltja ki a félelmi reakciót.

A félelem oka, tárgya változatos lehet: az első helyen a klausztrofóbia áll, azaz aki fél a bezártságtól, annak nagyobb az esélye, hogy félelemérzése lesz a repüléstől is. A következő helyen a magasságfóbia áll. Van aki a felszállástól, van aki a felhőktől van, aki az ablakon való kinézéstől fél. Sokan szenvednek a fenyegető tragédia elképzelt fantáziaképétől.

A leggyakoribb félelem viszont amiatt jelentkezik, hogy fenn nincs befolyása az egyénnek az eseményekre, kiszolgáltatottságot él meg, s ettől retteg. Ha autót vezet valaki, akkor úgy érzi a kormány az ő kezében van, uralja a helyzetet. A statisztikák szerint azonban, autóbalesetben jóval többen halnak meg évente, mint repülőszerencsétlenségben.

Számos pszichoanalitikus úgy gondolja, hogy a repüléstől való félelem mögött egy olyan érzelmi helyzettől való félelem húzódik a páciens életében, amelynek nem ura, melyet nem képes befolyásolni. Általában azok lesznek fóbiások, akik nem képesek kockázatot vállalni. Nem képes elfogadni azt a tényt, hogy a saját életében sem tud mindent ő maga irányítani! Aki egyébként is fél a bezártságtól, annak egy repülőút még inkább szorongáskeltő helyzet.

Előfordul, hogy a repülésfóbia más szorongásos betegséggel együtt jelentkezik, pl.közlekedési fóbiával, vagy a pánik betegség részeként, és ilyenkor a kezelés során rangsorolni kell! Ha csak egyetlen tünetként, izoláltan van jelen, akkor speciális fóbiáról beszélünk. Nagyobb az esély a terápiás sikerre, ha a fóbia enyhe és egyetlen tárgyhoz, helyzethez kötődik, mintha jól kifejlett és többféle helyzet is előhívja.

Bármilyen, repüléssel kapcsolatos esemény provokálhatja a szorongásos rohamot ill. az intenzív félelmet. Maga a repülés más közlekedési eszköznél valójában nem veszélyezteti jobban sem az életet, sem a testi épséget. A fóbiás viszont azt képzeli, hogy borzalmas dolog készülődik. A test és a psziché erre a képzeleti rémségre a szorongás tüneteivel válaszol. A testi tünetek előtérben állnak, ezek lehetnek légszomj, fulladásérzés, szédülés, bizonytalanságérzés, remegés, reszketés, hasi fájdalmak, zsibbadás, hőhullámok, hidegrázás, mellkasi fájdalom, erős, szapora szívverés, fejfájás. Pszichés tünetek is megjelennek, úgymint halálfélelem, félelem a kontroll elvesztésétől, félelem a megőrüléstől, a realitásérzet felbomlik, a gondolkodását az illető irányítottnak, sajátmagától idegennek éli meg.

A repüléssel kapcsolatos félelmek kialakulása egyrészt kötődhet valamilyen valóságban megtörtént ijesztő eseményhez (például egy kellemetlen leszállás) , másrészt viszont sokkal összetettebb , a személyiség mélyén meghúzódó oka is lehet.

Ne feledjük el, hogy a repülőgép a legbiztonságosabb közlekedési eszköz. Ezt utaskilométerben szokás megadni, hány ezer kilométerre, hány millió utasra esik egy baleset. A 80-as években az amerikai statisztikák szerint 2 millió utasra, a 90-es években 7,5 millió utasra esett egy haláleset. Az USA-ban évente átlagban 30-an vesztik életüket repülőbaleset miatt, autóbalesetben ennek 1000-szerese az átlagszám.